Abban a korban, amikor a mobiltelefonok és a képernyők a legkisebbek mindennapjainak szerves részévé váltak, Óbecsén, a Svetozar Miletić utca egy szakaszán újra megelevenedett a hajdani gyermekkor hangulata.

Estéről estére a szülők székeket és padokat visznek ki az út szélére, miközben a környéket gyermeknevetés és önfeledt játék tölti meg. A közös együttléthez az idősebb szomszédok is csatlakoznak, akik örömmel látják, hogy ismét élet költözött az utcába, és hogy a fiatalabb nemzedékek a közösség szellemében nőhetnek fel – éppen úgy, ahogyan egykor természetes volt.

A szomszédsági összejövetelek természetesen nem múlhatnak el finomságok nélkül. A rögtönzött szabadtéri asztalon mindig akad valami házi készítésű: palacsinta, főtt kukorica, kifli, pattogatott kukorica vagy éppen pogácsa. Az utca egyik végétől a másikig nap mint nap mintegy tizenöt gyermek gyűlik össze, hétvégenként pedig ennél is jóval többen.

Miközben a felnőttek beszélgetnek és nosztalgiával idézik fel a régi időket, a gyerekek önfeledten játszanak a szabadban: pedálos kisautókkal száguldoznak, bújócskáznak és fogócskáznak.

A Svetozar Miletić utca lakói azt mondják, ezek az esti összejövetelek nem érnek véget a nyárral. Már a téli programokat is tervezik, hogy a jó szomszédi közösség és a gyerekzsivaj egész évben az utca része maradjon.